Hilbert József, Lieber Ferenc, Koller József, Borsányi (Ernest) József, Schnell János, Reményi József, Tihanyvári-Turczer Ferenc Tarkövi János, Seregi József, Szívós Sándor, Fódi János, Fódi Krisztina, Tarkövi István és Mezei Zoltán. Tizenhárom úriember, egy hölgy, több, mint 160 év, és egy cél. A csolnoki zenei élet kialakítása, fenntartása, legmagasabb fokú művelése.

Nem tudjuk pontosan megmondani, Lieber Ferenc mikor kezdte meg zenei tevékenységét a faluban, azonban egy 1870-ből származó kottán, az Ő neve szerepel.
A századforduló elején Hilbert József zenekarában még a kettős hangszerjáték volt jellemző. Hilbert József ismert zenész volt, évekig a Mária Terézia kamarazenekar koncertmestere volt. Zenészbarátai voltak Prágában, Bécsben, Budapesten.
Zenészei ugyanúgy játszottak hegedűn és trombitán, brácsán és mélyszárnykürtön, cimbalmon és tenorkürtön, valamint nagybőgőn és tubán. Az Esz és B klarinét az, ami gond nélkül megfért mindkét zenekarban. Attól függően választottak hangszert, hogy a dalárdát kísérték vonós együttesként, vagy lakodalomban játszottak fúvós zenekarként. A századfordulón Hilbert József és Fekete Tibor a dalárda vezetője, gondoskodtak arról, hogy a zenekarban csak kottaolvasó emberek ülhessenek. Ebben az időszakban több zenekar is működött a faluban, általában minden kocsmához tartozott egy zenekar, és nagyon odafigyeltek a zene minőségére, mert bizony hamar elterjedt, ha egy zenekar nem játszott szépen.

1922-ben alakult meg a már régóta szorgalmazott levente zenekar Borsányi János és (Ernest) József vezetésével. Ők elsősorban indulókat játszottak, de felelhető volt repertoárjukban hagyományőrző polka, walzer és ländler is. A Szabó István által másolt 1938-as Kiselka Polka széljegyzetéből kiderül, hogy a zenekar nem működött folyamatosan. Arról nincsenek írásos emlékeink, hogy mikor szakadt meg a levente zenekar működése, de a széljegyzetből kiderül, hogy 1938-ban újra alakult. Ők az elsők, akik koncertszerű darabokat is színpadra vittek így 1944-ben lehetőséget kaptak Csajkovszkij Feodora- nyitányát a Magyar Rádióban bemutatni. A lehetőség adott volt, de a történelem illetve a II. világháború közbeszólt, és a fellépés meghiúsult.

A háború egyik zenekar életében sem múlt el nyomtalanul. A behívások után nagyban megcsappant a zenészek száma a faluban, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy 1945-ben három hónapos állófront viselte meg a falu életét. A hadviselést követő évek az újjáépítésről szóltak Csolnok zenei életében. Ekkor látták igazán hasznát a levente zenekarnak, mert így szinte azonnal el lehetett kezdeni a bányászzenekar szervezését. Lassan hazaérkeztek a frontról a régi zenészek, és a fiatalokból sem volt hiány.
1945-ben Tarkövi János összegyűjtötte a zenészeket Auguszta-telepen, és a bánya támogatásával erős fiatal zenekart hozott létre. 1947 és 49 között Seregi József állt a zenekar élén, az együttes azonban hamar felbomlott, illetve egy része beleolvadt a faluban működő bányászzenekarba. A központban ekkora már csak ez az egy együttes működött Tarkövi János vezetésével. A karnagy úr, és Szívós Sándor együtt oktatták a gyerekeket kottaolvasásra, és hangszerjátékra.

A zeneoktatás iskolai keretek között csak 1963-ban indulhatott meg, a dorogi zeneiskola tagiskolájaként. Ekkor került a faluba Fódi János, aki a klarinét tanszakért felelt. A klarinétoktatás mellett szárnyai alá vette, a 14 fős, ekkor még csak kamaraegyüttesként működő ifjúsági fúvószenészeket. A kamaraegyüttes rohamos tempóban bővült, és gyermekzenekarrá nőtte ki magát. 1968-ban már 38 fős lett a zenekar taglétszáma. Meglepő adat, hogy ebből mindössze 4 volt lány.
Ugyan ebben az évben az egri Országos Úttörőzenekari Fesztiválon nagy sikert értek el, igen merésznek vélt műsorukkal. Bárdos-Eördögh: Magyar népdal- szvit, Beethoven: Német táncok és Mozart: Két Ländler című műve nagy visszhangot váltott ki, hiszen a többi zenekar úttörő- és katonaindulókkal készült.

1970-ben egy, a megye által rendezett fesztiválon a zsűri a következő kritikával illette a zenekart: „Igazi kellemes meglepetés volt, az est talán legegyenletesebb, legkiemelkedőbb teljesítményét nyújtó Csolnoki Ifjúsági Zenekar. Feltűnően tisztán, őszintén és élvezettel muzsikáltak. Hangzásviláguk igen kulturált, dinamikai skálájuk nagyon színes. 
A 70-es években a zenekar taglétszáma 56 főre duzzadt és már nem csak az országhatárokon belül, hanem kívül is óriási sikereket arattak.
1972-ben a kelet németországi Bernsdorfban mutatkoztak be. Nyolc koncertet adtak különböző helyszíneken, óriási sikerrel. A zenekar repertoárjában megfért egymás mellett a művészi és a hagyományőrző zene is. Fódi Krisztina szavaival élve: „az előbbit már megtanulták, az utóbbi a vérükben volt, így otthonosan mozogtak mindkét műfajban.”

1975 a zenekar legelső nemzetközi megmérettetése: a neerpelti Európai Ifjúsági Fesztivál. A lelkesedés és a kitartó munka meghozta gyümölcsét. Koncert kategóriában 1. díjat nyertek. A kötelező mű előadását (Moerenhout: Mini-Midi-Maxi) a helyszínen jelenlevő szerző a legjobb előadásnak értékelte. Fódi János a Fesztivál Legjobb Karmestere minősítést kapta. A Menetzene kategóriában II. helyezést ért el a zenekar, kifogásul a hangszerek, és a ruházat szegényességét hozta fel a zsűri.
A kitűnő bernsdorfi kapcsolatainknak hála az ifjúsági zenekar meghívást kapott a rostocki Kelet-tengeri Muzsikus Találkozóra 1982-ben. Rostockban hat önálló szabadtéri koncert, egy felvonulás és egy bemutatkozó, értékelő hangverseny várt a zenekarra. A kötelező mű Klaus-Peter Bruchmann: Tag der Freude –ja nem csak a zsűri elismerését vívta ki, de a zeneszerzőjét is. Bruchmann és Fódi János ekkor kötöttek örök barátságot, a gyümölcsöző kapcsolat eredménye számos kotta a zenekarnak magától a szerzőtől. 1987-ben Csolnokon e művekből szerzői estet tartott a Csolnoki Fúvószenekar, amelyen természetesen maga a szerző is részt vett. A rostocki fellépés sikerének további elismerése, hogy Fódi Jánost 1989-ig (a fesztivál megszűnéséig) minden évben tagja volt a nemzetközi zsűrinek.
Az 1986-os wertingeni fellépés talán a zenekar történetének legfényesebb sikere. A verseny előtt a jettingeni zenekar vendégei voltak, ahol több mint 650 fő előtt muzsikáltak. Az Allgäu-Schwäbischer Musikbund által szervezett versenyen az ifjúsági és a felnőtt zenekar szinte már egybeolvadt. A résztvevő 61 csolnoki zenészből 24 ifjúsági muzsikus volt. Közvetlenül a verseny előtt dőlt el, hogy a zenekar a két választott mű közül Hidas: Capriccio, és Kodály: Kállai kettőse közül melyiket játszhatja el versenyműként. A Hidas művet játszották hatalmas sikerrel, és a zsűri versenyen kívül visszahívta a zenekart, hogy a Kodály darabot is mutassák be. A zsűri döntése alapján a maximális 120 pontból 119-et ért el a zenekar, és Kiemelt első díjat nyert kitüntetéssel.

Az elkövetkező években a zenekar cserekapcsolatai révén jutott el külföldre, ami jóval költségesebb megoldás volt, ám működőképesnek bizonyult. A rendszerváltás előtti időszakban a zenekar egyre kevesebb támogatásra számíthatott a fenntartó Dorogi Szénmedence Intézményhálózatától, amelyet 1994-ben teljesen meg is szüntettek. A zenekarnak máshonnan kellett biztosítania fenntartása költségeit. A Csolnoki Fúvószenekar, Nemzetiségi Kórus, és Tánccsoport egyesületet hozott létre Fódi János vezetésével, melyet Csolnok Önkormányzata mind anyagilag mind erkölcsileg támogatott.
A zenekar következő versenye 1994-ben az I. Balatoni Fesztiválon, Veszprémben volt. 8 verseny nélküli év után állt a zenekar ismét zsűri elé. Ekkor már szinte a zenekar 70%-a kicserélődött, megfiatalodott. Koncert kategóriában III. helyezést értek el, Show kategóriában, pedig II. helyezést.
Egy évvel később a zenekar ismét eljutott Rostockba, ahol megismételte 1985-ös remek szereplését és ismét Kiemelt első helyezést ért el. A fesztivál további eredménye, hogy Fódi Krisztinát, a Csolnoki Fúvószenekar másodkarnagyát, karmesteri dicséretben részesített a zsűri.
1983-tól 1989-ig a zenekar pályáját ketten igazgatták. Fódi János mellett Tarkövi István, a Magyar Néphadsereg Központi Zenekarának trombitása is vezényelte a zenekart. Ő egyébként annak a Tarkövi Jánosnak az unokája, aki az 50-es és 60-as években vezette a zenekart.
Az következő pár esztendő ismét változást hozott a zenekar életében. Ismét felnőtt egy generáció, és így új ifjúsági zenészek érkezetek a „Nagy Fúvószenekarba” A lendület töretlen volt, ám ez az új, zömében fiatalokból álló együttes elhagyta a versenyek világát, és inkább a partnerkapcsolatok ápolására koncentrált. Több ízben megfordultak Jettingen-Scheppachban, valamint Ubstadt-Weiherben.

A Csolnoki Fúvószenekar következő külföldi versenyen elért sikerére 7 évet kellett várni. Ez a hét év elegendő volt ahhoz, hogy az együttes újra egy színpadon állhasson neves külföldi zenekarokkal. 2002-ben egészen Luxemburgig utazott a zenekar, a Differdange elnevezésű Nemzetközi Zenei Fesztiválra, ahol a közönség különdíját érdemelte ki. A siker, és az elismerés íze meghozta a kedvet a további versenyekhez.
2003-ban és 2005-ben is nagy sikerrel vett részt a zenekar a Nemzetközi Ifjúsági Zenekari Fesztiválon Hohenstein-Ernstthalban. Első ízben a Csolnoki Német Nemzetiségi Tánccsoport kísérte a zenekart, majd 2005-ben a Táti mazsorett csoport színesítette a zenekar előadását. Mindkét fesztivált óriási sikerrel zárta az együttes. 2003-ban II. helyezést ért el, alig pár ponttal lemaradva a házigazda Bernsdorfiak után, ám 2005-ben sikerült elérni a maximális 100 pontból 97-et, így Kiemelt Első díjjal távozott a fesztiválról.
2006-ban az együttes új zenei irányzatok felé nyitott, és Jurásek Dániel baráti kapcsolatai révén megismerkedett a svájci Panissimo együttessel, akik egy latin zenét játszó dobos együttes. Ám a csolnokiak fiatal lendületes mivoltába ez is belefért, és 2006-ban vendégül látta a zenekart egy hangulatos karibi esten Csolnokon. Ennek a meghívásnak az eredménye a zenekar 2007-es vendégszerepelése Burgdorfban.

2007-től már nem csak Fódi János irányítás alatt fejlődött a zenekar, hanem Mezei Zoltán társkarmester vezetése alatt is. Így 2015-ig, Fódi János visszavonulásáig, két karmester egyengette a körülbelül 40 zenész útját.

Először rendeztük meg a március 15-i ünnepi hangversenyünket hagyományteremtő jelleggel. Áprilisban részt vettünk Taksonyban a Landesrat által a német nemzetiségi zenekarok számára rendezett zenei előválogatón. Májusban Környén zenéltünk. 2009-ben nagy örömünkre két zenészlakodalmat kísérhettünk egy kis menetzenével. A nyár folyamán többször is felléptünk Esztergomban egy kis vasárnapi térzenével. Mazsorettes felvonulást kísértünk Lábatlanon a tikkasztó hőségben. A szokásos Csolnoki kötelezettségeinknek eleget téve hallhattak minket a falunapokon, az idősek napján, a Heimatklänge-n és a szüreti felvonuláson. Hat vidám napot töltöttünk a Szelidi-tó partján, ahol a karácsonyi koncertünk zenei alapjait fektettük le. 2009-ben létrehoztuk a Csolnoki Fúvószenekar Egyesületet, melynek célja a zenekar pénzügyi stabilitásának a megalapozása. Szeretnénk ezzel is a zenekar javát szolgálni, az elavult, sokat használt hangszereket karban tartani, esetenként lecserélni, az egységes egyenruha kérdését megoldani, pályázati pénzeket elnyerni. A távlati céljaink között szerepel a Csolnoki Fúvószenekar szervezett utánpótlásának biztosítása

Ebben az évben nagyon sok belföldi felkérésnek tettünk eleget. Zenéltünk Dorogon, Nyergesújfalun, Mogyorósbányán, Esztergomban, részt vettünk a pilisszentiváni fúvóstalálkozón, segélykoncertet adtunk a vörösiszap károsultjainak megsegítésére és Pécsett is muzsikáltunk. A nyárból majd egy hetet Orosházán töltöttünk együtt, ahol a zenélés mellett a régi zenekari beavatás hagyományait is felelevenítettük. A szokásos karácsonyi koncertünk mellett két nagyobb hangversenyt szerveztünk: a „Karmester esten” a zenekar életében fontos szerepet betöltött 6 karmester vezényelt minket, illetve októberben ünnepeltük a 150 éves jubileumunkat – egy koncerttel, mi mással! Pörgős év volt, az biztos!

2011-ben kicsit többet pihentünk, de azért így is részt vettünk a szokásos csolnoki kulturális és egyházi rendezvényeken, továbbá ünnepi koncertet adtunk március 15-én, és októberben, a Zene Világnapján. Ismét zenéltünk a pilisszentiváni fúvóstalálkozón, fújtunk a csolnoki Sváb lagzin, meneteltünk Tokodon, valamint muzsikáltunk a dunabogdányi Pünkösdi Fesztiválon. Áprilisban pár nap erejéig Németországban (Breitenbrunn) jártunk egy minősítő versenyen, ahol jó eredménnyel szerepeltünk. Idén sem maradtak el a csapatépítő napok és kirándulások. A bordó mellényünket üde zöldre cseréltük.

Vendégül láttuk a thannhauseni zenekart (Németország) Csolnokon. Megmérettettünk Pilisvörösváron, a Landesrat által szervezett területi válogatón. Régi-új hagyományként zenés ébresztőt fújtunk május 1-jén Csolnokon. Részt vettünk a megyei svábbálon községünkben. Két templomi koncertet is adtunk a Zene Világnapja alkalmából – egyet Csolnokon, egyet Dorogon. Szeptemberben a legifjabbak örömére hangszerbemutató koncertet adtunk, ahol játékos formában, történetekkel tarkítva mutattuk meg, milyen hangszerekből épül fel egy fúvószenekar.

A 2014-es évben messzire utaztunk: Olaszországban jártunk a Táti Mazsorettekkel egy fúvós-mazsorettes fesztiválon. Zenéltünk a Piliscsévi Pincefesztiválon, ahol nagy sikert arattunk. Ismét részt vettünk a megyei svábbálon, március 15-én ünnepi hangversenyt adtunk, ébresztőt fújtunk május 1-jén, zenéltünk a szüreti felvonuláson és az idősek napján. Október elején egy német harmonikazenekarral adtunk közös koncertet. Megtartottuk a 2. Nyárköszöntő Polkapartyt, valamint a Zene Világnapja alkalmából körbeutaztuk a Földet 2 óra alatt a zene szárnyán. 2014-ben is sikeresen pályáztunk, gazdagabbak lettünk többek között néhány ütőhangszerrel, és egy fénymásolóval.

Az év első felében a hagyományos március 15-i koncert után a húsvéti körmeneten is közreműködtünk. Áprilisban részt vettünk a Landesrat minősítő versenyén, Vecsésen, majd egy héttel később Csolnokon tartottuk meg zenészbálunkat. Majd egy héttel később Csolnokon tartottuk meg zenészbálunkat. Nyáron, Héregen készültünk fel a zene világnapja alkalmából adott koncertünkre, ami jubileumi koncert is volt. A zenekar 155 éves jubileumát ünnepelte. A koncerten filmzenék dallamai csendültek fel.

2016-ban külföldre utazott a zenekar. Részt vettünk egy nemzetközi zenei fesztiválon a németországi Bad Schlemában. Fantasztikus volt több mint ezer néző előtt zenélni. A zene világnapja alkalmából adott koncerten latin dallamok szólaltak meg. A zenekar vendége a Táti Mazsorett és Formációs csoport volt. Karácsonyi hangversenyünkön került sor az LDU által kiírt pályázaton elnyert hangszerek átadására. A zenekar két új trombitával lett gazdagabb.

Az év első felében Pilisszentivánon vendégeskedtünk az ottani zenekar 10 éves jubileumi koncertjén. A nyár folyamán több helyen is zenélhettünk. Ellátogattunk Neszmélyre, Tarjánba, és Csolnokon is koncerteztünk. Mogyorósbányán készültünk fel az év két legfontosabb koncertjére. A zene világnapján teltházas koncertet adtuk a musical stílus jegyében. Az év végén pedig hagyományos karácsonyi koncertünkkel zártuk az évet, amelyen sikeres pályázatnak is örülhettünk. Egy új tenorkürttel gazdagodott a zenekar.

Ebben az évben új partnerkapcsolatot tudtunk kialakítani egy németországi zenekarral, ahol nagy örömünkre épp Tarkövi István, a zenekar volt trombitása és karmestere vezényli a zenekart. Júniusban egy szép, és tartalmas utazáson vehetett részt zenekarunk Kircheim in Schwabenben. A zenélés öröme mellett új barátokra is találtunk a kircheimi zenészek körében. Természetesen a következő évben sok szeretettel vártuk őket hozzánk Csolnokra. Egy a BMI által kiírt pályázaton új baritonkürtre is sikerült szert tennünk. 2018-ban először rendeztük meg szeptemberben a BIERFESTET, amit a Csolnoki Német Nemzetiségi Önkormányzattal közösen szerveztünk. Nagy öröm volt számunkra a teltházas sátor, a finom sörök és perec és az éjfélig szóló oktoberfestes muzsika. Alig egy hónappal a sörfesztivál után a zene világnapja alkalmából az opera világba kalauzoltuk közönségünket. Opera és Operett Est című koncertünket Csolnokon és Pilisszentivánon is előadtuk.

2019-ben a zenekar bekerült a Komárom-Esztergom Megyei Értéktárba, mely nagy büszkeséggel tölt el bennünket. Fontosnak tartjuk értékeink megóvását, továbbadását a fiatalabb generációknak. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő „Előadó-művészeti többlettámogatás” című pályázaton sikeresen pályáztuk, az elnyert összeget, egymillió forintot zenekari egyenruha (blézer és zakó) vásárlására fordítottuk. Szintén sikeres pályázatot nyújtottunk be a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatához, ahol a BMI által támogatott összeget egy klarinét, egy trombita és egy tenorkürt vásárlására költöttük. Nyár elején közreműködhettük a Csolnokon átadásra kerülő német nemzetiségi Tanösvény ünnepi átadásán. A nyár végén vendégeskedtünk Mogyorósbányán, ahol egy fúvószenekari találkozón vehettünk részt. Szeptemberben megtartottuk második Bierfestünket, ahová német barátainkat is meghívtuk. A Kirchheimi zenekar tagjai az autentikus muzsika mellett egy meglepetéstánccal készültek, ami még egyedivé tette rendezvényünket. Sőt még egy hordó sört is csapra vertek, amit a zenekar által készítettet csolnokos korsóban tudtunk kínálni. Az esős idő ellenére is fantasztikus hangulat kerekedett. Ezt az évet csak fokozta az októberben megrendezett nagy koncertünk, amelynek címe Pop! Rock! Fúvószene! volt. A teltházas koncert után egy retro discoval is kedveskedtünk közönségünknek.

Nagy terveket szőttünk volna a 2020-as évre, mivel zenekarunk ebben az évben ünnepelte fennállásának 160 éves jubileumát. De a koronavírus járvány keresztül húzta terveinket. Márciusban szokásos ünnepi koncertünket már nem tudtuk megtartani és próbálni is csak nyár elején tudtunk újra. Így csak szabadtéri koncerteket tarthattunk, aminek úgy örültünk, mint egy falat kenyérnek, ebben a zenében ínséges időszakban. De azért pozitívumai s volt ennek az évnek, mégpedig több sikeres pályázatot is be tudtunk adni. Egy új tenorkürt vásárlását támogatta a BMI. A Leader program keretében két pályázatot is le tudtunk zárni. Az egyik pályázaton hangszereket szereztünk be. Két fuvolát, egy esz-alt szaxofont, egy basszusklarinétot, négy szárnykürtöt, egy timpanit és egy menet pergődobot sikerült vásárolnunk. A másik pályázaton, a nagyon régi egyenruhánkat sikerült lecserélni egy új, egységes formaruhára. A Magyar Falu program keretein belül egy új B-tuba beszerzését tudtuk megvalósítani. Szokásos zene világnapi koncertünk helyett csak egy szabadtéri koncertet tarthattunk. Olyan még nem fordult elő, hogy a karácsonyi hangversenyünk elmaradt volna, de a járványhelyzetre való tekintettel ebben az évben muszáj volt lemondanunk. Ezért online térben próbáltuk közönségünket kárpótolni.

Nagy várokozással készültünk erre az évre is, hiszen szerettük volna megünnepelni elhalasztott jubileumunkat. Az év elején még nagyon bizonytalan volt, hogy tudunk e tartani októberben koncertet, a járvány miatt csak május végétől tudtunk teljes erőbedobással próbálni. Ezért sok plusz próbát, próbanapot tartottunk, hogy méltón tudjuk megünnepelni 160 éves jubileumunkat. Hálásan köszönjük támogatóinknak a sok segítséget, amely nagymértékben hozzájárult koncertünk színvonalas lebonyolításához. Sikeresen pályáztunk több szervezetnél is. A BMI 1500 euróval támogatta a zenekart, egy új szárnykürtöt vásároltunk. A Magyar Falu Program keretében 2 millió forintra pályáztunk, amin új ütőhangszereket szerzünk majd be. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő többlettámogatásán belül 1,5 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesültünk, amiből az októberi koncertünk rendezvénytechnikai berendezéseit béreltük és egy bemutatkozó kiadványt is készíteni tudtunk. A Nemzeti Kulturális Alap pályázatán 1,3 millió forintot nyertünk, mely során irodatechnikai eszközöket, kottatartó zászlót, zenekari zászlót vásároltunk. Új honlap készül a zenekarnak és egy bemutatkozó film is elkészült. Illetve egy nagyszabású kiállítást is ennek segítségével tudnunk megrendezni, amin az elmúlt 160 év eseményeit, érdekességeit, emlékeit mutattuk be. Tartalmas év volt, még úgy is, hogy sajnos hagyományos karácsonyi koncertünket már nem tudtuk megtartani, a fokozódó pandémiás helyzet miatt.

Sajnos az év eleje a zenekar életében szomorúan kezdődött. Fódi János karmesterünk, aki sok-sok évtizeden keresztül meghatározó vezetője volt zenekarunknak már az égi zenekarban muzsikál tovább. Emlékét szívünkben örökké őrizni fogjuk! A 2022-es év a pandémia óta az első év volt, amikor már januártól tudtunk a megszokott rend szerint készülni. Sok fellépésnek tettünk eleget Csolnokon és már településeken (Tát, Mogyorósbánya, Dunabogdány). Tartottunk a leendő zeneiskolásoknak egy nyílt próbát, ahol ők is beülhettek közénk pár zeneszám erejéig. Fiatal zenészeink közül nyolcan részt vehettek az Országos Válogatott Zenekar táborában Városlődön. Hagyományosan megtartottuk a Bierfestet és karácsonykor Ünnepi hangversenyünket. A zene világnapján a Sportcsarnok felújítása miatt a szabadtéri színpadon hallhatta közönségünk műsorunkat. Az idei év is sikeres volt a pályázatok terén, A BMI keretein belül egy új trombita és egy új klarinét került hozzáértő kezekbe. A Magyar Falu Program keretében egy B-tubát tudtunk vásárolni. A NEA pályázat működési költségeiket segítette.