KARMESTERÜNK

Rebe Attila

KORÁBBI ZENEI VEZETŐK

Mezei Zoltán

1981-ben nagyapja ösztönzésére kezdi el a zeneiskolát Nyergesújfalun. Nem ő az első zenész a családban, nagyapja trombitás, édesapja harmonikás volt. Az előképző elvégzése után trombitálni tanult.

Első találkozása zenekarral 1987-ben akkori tanára Tarkövi István közreműködésével történik, aki meghívja a Csolnoki Ifjúsági Zenekarba. Egy éven belül már a nagyzenekarban játszik, először második, majd első szárnykürtöt. A nyergesújfalui Szabolcsi Bence zeneiskola Ifjúsági Zenekarának egyik alapító tagja.

1991-től tagja a táti zenekarnak is.

1993-ban találkozik először a karmesterséggel. Felkérik egy gyerekzenekar megalapítására a táti zeneiskolában.

1998-ban Mogyorósbánya akkori polgármester asszonya felkéri őt, hogy vállalja el a Mogyorósbányai Fúvószenekar megüresedett karmesteri állását.

Nagy munkába vág bele és létrehoz egy új, zömében fiatalokból álló zenekart. Nem csak zenei téren irányítja a zenekart, hanem ötleteivel hozzájárul annak gazdasági felemelkedéséhez.

1999-ben beiratkozik Fódi János karmester iskolájába, hogy elsajátítsa a vezénylés fortélyait. Többször jár Németországban, ahol barátja, régi tanára Tarkövi István tanítja. A számos koncert mellett kétszer vezeti nagy sikerre a Mogyorósbányai Fúvószenekart, először 2000-ben Nürnbergben, ahol egy nemzetközi minősítésen vesznek részt és az elért 86 ponttal a harmadik helyen végeznek, majd 2002-ben a szokásos karácsonyi koncerten, show-zene és koncertzene kategóriában arany minősítést szereznek.

2006-ban, távozik a zenekar éléről. A búcsúkoncertje után régi karmestere, Fódi János megkérdezi tőle, akar-e a Csolnoki Fúvószenekar vezetője lenni. Örömmel mond igent.

2007-től 2015-ig Fódi János visszavonulásáig együtt vezetik a zenekart.

2008 októberében a móri fesztiválon a nemzetközi zsűri fesztivál különdíjban részesíti karmesteri munkájáért.

Fódi János (1933-2022)

Még egészen apró gyerekkorában ejti rabul a zene varázsa. Annak idején még járták a vidéket a koldusok. Egyszer betévedt a család udvarába az egyikük, s elkezdett klarinétozni. A gyerekkori zenei élmények máig szép emlékül kísérik a karnagyúr életét. 1945-ben bevezetik az általános iskolába a latin és német nyelv mellett a zeneoktatást is. Sokáig nem volt egyéb hangszere, mint a búcsúban vásárolt pléhsíp, a szájharmonika, és a pajtásaival együtt készített bodzafa-furulya, amelyeket természetesen nem lehetett összehangolni.

1949-ben felvételt nyer a Veszprémi Gimnáziumba, ahol - a legelső fúvós növedékként- klarinéttal megkezdi komolyabb zenei tanulmányait. Később a dr. Brusznyai Árpád vezette szimfonikus zenekarban zenél. 1953-ban Kodály Zoltán ellátogat a zenekar egyik koncertjére. Az Intermezzo című számban Fódi János játssza a klarinétszólót. Később elvégzi a zeneművészeti karvezetőképzőt, amellyel párhuzamosan a klarinéttudását is elmélyíti. Ezt követően a zenetanárképzőt is elvégzi, ahol szolfézs szakon végez.

Tanulmányait befejezve a Gáldi Ferenc nevéhez fűződő dorogi zeneiskolába került. Itt szigorú ellenőrzés mellett kezdett el gyerekeket oktatni. Mellette a dorogi szimfónikus-, és fúvószenekarban is játszott.

Hamarosan tagiskolát létesítenek Csolnokon. A faluban 1963-tól folyt a munka. Nyugdíjazásáig az önállóvá váló Csolnoki Zeneiskola igazgatója. A fúvószenekar vezetését 1967-ben veszi át és koordinálja 2015-ig. A zenekar számos sikerét az Ő munkásságának köszönheti. A Bányászzenekar mellett az Ifjúsági zenekar és a Nemzetiségi Kórus karmestere is volt.

1963-tól 1991-ig a dorogi Erkel Ferenc Állami Zeneiskola igazgatója. Bel- és külföldön egyaránt elismert szakember. A MNOÖ életművéért 2002-ben ítélte oda neki a Magyarországi Németségért Arany Dísztűt. 2003-ban átvette Dorog város kitüntetését a Rauscher-díjat. A Magyarországi Német Kórusok, Zenekarok és Tánccsoportok Tanácsa pedig 2006-ban a Josef-Gungl-emlékérmet adott át. Fódi János 2006. december 18-án vehette át a Magyar Művelődési Intézet által adományozott Pro Cultura Minoritatum Hungariae Díjat életművéért. 2017-ben ünnepélyes keretek között átvette a Csolnokért díjat.

Fódi Krisztina

Életét gyerekkora óta végigkíséri a zene.

A Zrínyi iskolában és a Dorogi Gimnáziumban tanult.

Szegeden magyar-ének szakos diplomát szerzett, ahol elnyerte a „Kiváló tanárjelölt” címet. Később német szakos tanárként diplomázott.

Zenei téren számos képzettséget szerzett:

fúvóskarmester kurzus (1991), kórusvezetői mesterkurzus(1992), fúvós-karmesteri diploma(1995). Angliában (Middlesborough) 1991-ben 3. díjat nyert a Nemzetközi Ifjúsági Zenei Fesztiválon zongorajátékával. 1995-ben részt vett az Osztrák Kórusszövetség karnagyi kurzusán.

A Csolnoki Ifjúsági zenekar másodkarmestere 1995-től, több éven át.

Fúvószenekar-vezetésről álmodott, de amikor először kórust vezényelt a tanárképző főiskolán, ez lépett az első helyre és új szerelemmé vált.

Számos díj és emlékérem birtokosa, gyermek- és felnőttkórusok, valamint német népzenei csoport vezetője Dorogon, mesterpedagógus, a Pázmány Vitéz János Tanárképző Központ óraadó oktatója.

A Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa (Landesrat) ének szekciójának elnöke, Artisjus-, Rauscher György- és Stefan Kerner-díjas karnagy, a Kardos Pál emlékérem birtokosa.

Idén januárban a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének díját kapta meg karnagy kategóriában.

ifj. Tarkövi István

Egy zenészcsaládba született 1963-ban Dorogon.

Zenei tanulmányait Csolnokon végzi, trombita szakon.
Ugyanitt 1984-1989-ig másodkarmesterként tevékenykedik a Bányászzenekarban.
A Bartók Béla konzervatórium diákja, trombita szakon.

1982 és 1988 között Budapesten a Központi Zenekarnak első trombitása.
Később Linzben kitüntetéssel végzi el a karmesteri szakot.
2002-től 2004-ig magándiák Professzor Maurice Hamersnél Augsburgban.

Alapító karmestere a Günzburgi régiós fúvószenekarnak és 2003-tól 2017-ig vezényelte a Thannhauseni zenekart, akikkel kétszer is megnyerte az Allgäu-Schwäbischen Musikbund versenyét.
Ugyanezt a versenyt egy másik zenekarral, az Illertisseni Városi Fúvószenekarral is megnyerte.
Kétszer a karmesteri verseny első helyét is elérte.

2019 óta művészeti vezetője a Blausteini Fúvósfilharmóniának.
Jelenleg a Stuttgarti Zenei Főiskola hallgatója, ahol a karmester mesterszakot végzi.

Évek óta zsűrizik minősítő hangversenyeken.

Tarkövi János (1912-1991)

1912-ben született Csolnokon és az apjától tanult zenélni.

A leventezenekarban és később a kispartikban tenorkürtön játszott.
De játszott trombitán, szárnykürtön, hegedűn és harmonikán is.

A háború után 1946 – ban megalapította a Bányász Fúvószenekart, amelynek 1967-ig karmestere volt.

Rengeteg polkát, keringőt és ländlert hangszerelt

Már 1946-tól igyekezett gondoskodni az utánpótlásról is. Szívós Sándor segítségével gyerekeket tanított kottaolvasásra, hangszerjátékra.

Hilbert József (1868-1952)

A legendás Hilbert zenekar megalapítója. Valószínű hivatásos katonazenész nagyapja Paulus Hilbert tanította zenére.
Zenész karrierjét nagyban segítette, hogy az esztergomi cs. és kir. 26. gyalogezred gyakran állomásozott a Bécsben, itt katonazenészként felléphetett az udvarban. Egy időben a „Mária Terézia kamarazenekar” koncert mestere volt.
A katonazenekarban komoly baráti kapcsolatokat épített ki a kor híres karmestereivel is, ezek közé tartozott a cseh Adolph Torovsky (1868-1945) Torovsky a bécsi évek után az Egyesült Államokba utazott ahol a Tengerészeti Akadémia zenekarához csatlakozott. Haláláig végig kapcsolatban voltak, levélben küldtek kottákat egymásnak. Érdekesség, hogy a Hilbert család hegedűi is cseh eredetűek.
A Hilbert zenekarban többek közt két fia is játszott: ifj. Hilbert József (1897-1967) és Hilbert András (1900-1970), és lányának férje Hampl Ferenc (1905-1996)
1925-ben szólalt meg a Magyar Rádió (akkor még telefonhírmondó néven)
A megnyitó ünnepségen koncertet adott a Dohnányi Ernő által összeállított zenekar. Ennek tagja volt három csolnoki zenész is, nevezetesen Hilbert József, valamint két fia, ifj.Hilbert József, és Hilbert András.

Sok csolnoki zenész tanítványa volt, társadalmi megbecsülését jelzi, hogy a helyi Hangya Szövetkezet és a Temetkezési Egylet (Leichenverein) elnöke is volt.

Temetésére a környék több településéről is eljöttek zenész társai, elkísérni őt utolsó útjára.
A falutól díszsírhelyet kapott, közvetlenül a halottasház mögött.

Borsányi József

id. Koller József